1. A törvények jellege Richard Phillips Feynman népszerű, de mégis mély és széles látókörű ismeretterjesztő könyvében Newton gravitációs törvényén keresztül mutatja be a fizikai törvényszerűség fogalmát.[1] Mind történeti, mind didaktikai szempontból szerencsés ez a választás, hiszen a Newton által…

Leibniz, és mások is kevésbé világosan, föltették a kérdést, hogy miért van valami, és nem pedig semmi, azaz miért nem igaz, hogy semmi sincsen.  Leibniz úgy gondolta, hogy ez a kérdés értelmes és választ kíván. Leibniznek még nem állt rendelkezésére olyan formális logikai nyelv, ami képes kifejezni…

Lee Smolin írt egy könyvet arról, hogy az idő létezik. Kollégája, akivel egy ideig együtt dolgozott nehéz elméleti fizikai problémák megoldásán, írt egy másik könyvet arról, hogy az idő nem létezik.[i] Mindketten jelentős fizikusok, valójában nem köznyelvben gondolkoztak, amikor az időről…

Bevezetés Szerintem a legegyszerűbb logikai istenérv ez: (1) Isten = Isten (axióma) (2) Isten = Isten → ∃x. x = Isten (logikai igazság)                                         (3) ∃x. x = Isten  (Értsd: Van Isten.) (modus ponens)  Egy ateistának azt kell mondania, hogy az (1) mondat a szó…

Előhang Valamikor a 80-as évek közepén fogalmaztam meg először az alábbi gondolatokat, de később többször elvetettem, majd módosított formában újra és újra elő vettem azokat. Most sem vagyok biztos ezek helyességében, de az alábbi problémák és ahhoz kapcsolódó fogalmak több korábbi írásomban is…

A kérdés eredete Theodore Sider és Ned Markosian is egy relációs létezési fogalom használatát javasolták tanulmányukban. (Amie Thomasson és mások viszont pl. egyargumentumú predikátumként értelmezték a ’létezik’ fogalmat, ami viszont csak valamilyen, a fikciók tartományával kibővített domainen…

1. Két példa Logika órán a következő egyszerű feladatot kapjuk: formalizáljuk a klasszikus elsőrendű logika nyelvén, a „Van egy ibolya a szobában.” mondatot –  az időadattól az egyszerűség kedvéért eltekintünk.  Bevezetve a következő jelöléseket:  Sx:= x – a szobában van; Bx:=x – ibolya; a formula…

Ez az írásom négy évvel ezelőtt született. Mostanában újra fogalmazom, és picit tovább is fejlesztem, viszont közben rájöttem, hogy az új verzióban az eredeti szöveg sok értéke elvész. Ezért itt most megjelentetem ezt a régi írásomat.  Az újabb verziót, amelyik több ponton azonos ezzel a korábbival,…

Nem tudom valakinek szöget ütött-e a fejébe Quine híres írása kezdeti felütése. A kérdésre, hogy mi létezik ezt válaszolja: minden. Zavarba ejtő válasz ez, talán Quine maga is egyfajta iróniával értette, nem tudom. Azért zavarba ejtő mert kétértelmű. Ha vaskalapos logikusként olvasom, és úgy értem,…