Bevezetés Több korábbi posztom is foglalkozott a lehetőség és szükségszerűség fogalmai filozófiai értelmezésével. Legrészletesebben a 24. (2017. október 27-i Fizika és metafizika III.) c. írás, az 58. Quine modális logikával kapcsolatos nézetivel foglalkozó szöveg, valamint a 83., a platonizmussal…

A kérdés eredete Theodore Sider és Ned Markosian is egy relációs létezési fogalom használatát javasolták tanulmányukban. (Amie Thomasson és mások viszont pl. egyargumentumú predikátumként értelmezték a ’létezik’ fogalmat, ami viszont csak valamilyen, a fikciók tartományával kibővített domainen…

2018. november 16-án, a délutáni részen, ott voltam a Tőzsér János által szervezett előadás sorozaton. Ezek voltak: 14.00. – 14.50. Székely László (MTA BTK) Miért nincs „végtelen” csupán „határtalan” a matematikában? Érvek Wittgenstein érvei mellett 14.50. – 15.40. Benedek András (MTA BTK) A…

„… mintsem bölcselmetek álmodni képes” – Mondja nekünk Hamlet, a filozófus király, és igaza van.[1] Vajon ad-e ismeretet, valamiféle tudást a filozófia? A kérdés így túl általános. A régebbi korok hozadékával tisztelettel nem foglalkozom, és a többi irányzatra sem térek ki, így a kérdés egyszerűbbé…

Bevezetés A „parittya” érv (Slingshot argument) számos írás, vitacikk tárgya, ismerteti a Stanford Encyclopedia of Philosophy, de még a Wikipedia is foglalkozik vele, könyvet is írtak róla. Magyar filozófusok is megemlítik.[i] Az érv egy speciális formája, amikor oksági állításokra alkalmazzák,…

A korábbi „Arról, ami nincs” c. posztomban bemutattam egy fizikalista értelmezést a fizikai tárgyakat definiálandó, ahol valami akkor és csak akkor létezik az időben, ha van valamilyen fizikai tulajdonsága. Nem én találtam ki, sok más hasonlót is ki lehet találni, lehet vitatni, lehet egyetérteni,…