Tegnap este érdekes beszélgetésem volt geológus fiammal. Vajon a végső kérdésekben a természettudományé-e a döntő szó, s vajon szükség van-e egyáltalán még ...

A negyedik posztomban , ahol a nemlétezés problémájának formális-logikai nyelven megfogalmazható megközelítéseit tekintettem át, a másodrendű logikát használó ...

Azt kérdezte tőlem Julius Eckstein kolléga magánlevélben, hogy akkor szerintem a Duna egy esemény? Olyan jó kérdés ez, hogy külön posztban válaszolok rá. Előtte ...

A szokásos analitikus filozófiai felfogásban eseménynek tekintjük a folyamatokat és az egyszerű állapot-idő párokat is. Konkrét példáknál maradva események a ...

Ha már az előző poszt kapcsán szóba került másképp is elmagyarázom az események valamint az ontológiai kategóriák fogalmát. Persze csak az alapgondolatot. Nem olyan ...

Az Örkény színház „Anyám tyúkja” c. előadásán figyeltem föl Weöres Sándor Öröklét című versére:

A Föld, hol az élet terem,
a mindent elnyelő sírverem
...

Korábban már érintettem ezt a kérdést, de mivel számos félreértés forrása, ismét visszatérek rá. Kezdjük a számtalanszor idézett Quine szlogennel: „Létezni ...

A korábbi „Arról, ami nincs” c. posztomban bemutattam egy fizikalista értelmezést a fizikai tárgyakat definiálandó, ahol valami akkor és csak akkor létezik az ...

Muskens egy rövid cikkében – Richard Montague nyomán – a russelli technikát a lambda kalkulussal együtt alkalmazza a létezési állításokra. Kimutatja, hogy ez a ...

A létezéssel kapcsolatban alapvetően két nagy kérdéscsoport foglalkoztatja leginkább a filozófusokat. Az egyik csoportba azok a problémák tartoznak, amelyek azt ...