Mi a baj a naiv fizikalizmussal?
2018. december 08. írta: quodlibet

Mi a baj a naiv fizikalizmussal?

37. filozófiai talányok

Korábban ígértem, hogy visszatérek ehhez a kérdéshez. Mindenekelőtt rögzítsük, hogy mi is az a tézis, amit vitatok. Tegyük fel, hogy tudjuk, mit jelent fizikai tárgynak lenni, mik a fizikai tárgyak. Hasonlóképpen azt is tudjuk, mit jelent fizikai eseménynek lenni, mik a fizikai események. Utóbbi két kijelentés szétválasztja az objektumokat, fizikai tárgyakat és az eseményeket, fizikai eseményeket. Tudatában vagyok annak, hogy ez a szétválasztás már önmagában is számos kérdést vet föl, most mégis azt javaslom, hogy ezen emelkedjünk felül és most ne foglalkozzunk az eseményekkel, csak a téridőben folyamatosan létező dolgokkal, objektumokkal, pontosabban fizikai tárgyakkal. Tehát olyan dolgokra gondolok, melyek térben és időben folyamatosan léteznek. Ezek alapján – tehát az események univerzumát most kihagyva – a naiv fizikalizmus tézise, amit elemezni fogok, így szól:

(1) Minden fizikai tárgy.

Ennek valamivel bőbeszédűbb megfogalmazása ez lenne:

(1’)Minden dolog fizikai tárgy.

Vagy még terjengősebb megfogalmazásban:

(1’’) A világon minden dolog fizikai tárgy.

Utóbbi arra utal, hogy a mesék, mítoszok világában, vagy az álmok világában létezhetnek extra fizikai dolgok, de a valóságban, azaz a világon nem, ott csak és kizárólag fizikai tárgyak vannak. Ezt nem úgy értendő, hogy mindennek ami létezik fizikai természete is van, hanem úgy, hogy nincs másfajta természete, csak és kizárólag fizikai. Nincsenek pl. számok, azok csak egy képes beszéd szófordulatai, számok valójában nem léteznek. Ami mellet érvelni szeretnék az éppen az, hogy ez a ’valójában’ szófordulat félrevezető, megtévesztő, és gondokat okoz. 

Aki középiskolát végzett annak számára belátható, hogy 1=sin(π/2) és az is, hogy 0 < cos(0). Ezeknek az iskolában tanult formuláknak az igazságát, vagy helyességégét, egyszerű geometriai ábrákkal szokták elmagyarázni.  Az ábrák jelentést kölcsönöznek a formuláknak, és megindokolják elfogadásukat. Olyan nyilvánvalóságokat hogy 1=1, vagy 0 < 1, még ezen az iskolás szinten sem szokás tárgyalni, annyira egyszerű és nyilvánvaló igazságok ezek. Ha ezeket nem értené valaki, vagy komolyan kételkedne az igazságukban, annak kétségbe vonnák a normális elme állapotát. Filozófusként, most mégis ezt tesszük. Hogyan is állunk azzal mondattal, hogy 1=1?

Aki érti az ’azonos’ szó fogalmát és tisztában van a Vénusz égitest két másik nevével, annak számára nyilvánvaló igazság, hogy az esti csillag = hajnal csillag. Azért igaz ez, mert az ’esti csillag’ és a ’hajnal csillag’ nevek egyazon dolgot neveznek meg. Mi a helyzet azonban az 1 = 1-el mondattal? Ha fizikalisták vagyunk, és hiszünk a fenti (1) tételben, akkor ezt elutasítjuk, mivel nem hiszünk a számok létezésében, olyan dolgokéban, melyet az ’1’ jel megnevez. Fizikalistaként szerintünk csak fizikai tárgyak vannak, márpedig jól látható, hogy valami van az ’=’ jel bal oldalán, és valami van a jobb oldalán, de ami két különböző helyen van, az nem lehet egymással azonos, lásd a Vénusz két megnevezését. Valójában fizikalistaként nem csak a számok létét, de a jelek létét is tagadjuk, hiszen a jelek is absztrakt objektumok, nem pedig fizikai tárgyak. Az azonosság jel két oldalán az iménti példában két különböző jelpéldány van, és nem egyazon jel két előfordulása. Fizikalistaként csak azt fogadjuk el, hogy az azonosság jel valójában egyformaságot vagy hasonlóságot állít, és nem az azonosság jel két oldalán lévő fizikai tárgyak, azaz jelpéldányok azonosságát. Eddig rendben is volnánk.

Mi a helyzet azzal a mondattal, hogy 0 < cos(0)  azaz 0 < 1? Hogyan értsük azt, hogy a  ’0 < cos(0)’ mondat matematikailag egyenértékű, azaz felcserélhető a ’0 < 1’ mondattal? És egyáltalán, fizikalistaként hogyan értendő a ’0 < 1’ mondat? Talán arra gondolunk, hogy a ’0’ jelpéldány kisebb mint az ’1’ jelpéldány? Milyen értelemben? Hiszen a magasságuk egyforma, az általuk elfoglalt helyre pedig nem igaz az állítás, hiszen látható, hogy a ’0’ fizikai tárgy nem foglal el kevesebb helyet, mint az ’1’ fizikai tárgy. A fő baj azonban a fizikalizmussal teljesen általános természetű. Arról van szó, hogy bár a nyelv használata jelpéldányok használatát jelenti a térben és időben, maga a nyelv azonban jel atomokból és nem jelpéldány atomokból áll. Valóban jelpéldányokat használunk, de ezeket jeleknek tekintjük és nem egyszerű fizikai tárgyaknak, melyek csak és kizárólag önmaguk előfordulásaival azonosak.

Tényszerűen nem igaz, hogy az elemi iskolában tanult számtan értelmetlen jelsorozatok bemagolásából áll. Tényszerűen nem igaz, hogy az aritmetikai állítások jelentés nélküliek – E. Szabó László felfogásából ez következik. A naiv fizikalista nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy nem hisz a számok létezésében. A naiv fizikalista akkor sem mond igazat, amikor jelek helyett jelpéldányokról beszél, és kétségbe vonja a jelek és a nyelv, mint absztrakt létezők létét. Ezeket ő is használja, ha igaza volna, nem tudna beszélni sem számolni.

Amit a fizikalizmus állít, az csak akkor értelmes, ha nem vonatkozik önmagára, máskülönben a beszéd puszta jelentésnélküli zaj, az írás meg értelmetlen alakzatok sorozata. (Hasonló igaz az okság és a természeti törvény fogalmára is. Ha gépek vagyunk, akkor az igazság fogalma elenyészik. Ezt pl. Thomas Nagel is jól látta az Utolsó szó c. könyvében.)  Amit a fizikalizmus mondani akar, az a világon belülről nem állítható, belülről csak puszta hangzavar. A fizikalizmus csak a világon kívülről fogalmazható meg értelmesen, amikor feltételezzük, hogy belülről nézve gondolkodó, szabad lények vagyunk, aki gondolataikat nyelv segítségével fejezik ki.

A bejegyzés trackback címe:

https://filozofiaiszeljegyzetek.blog.hu/api/trackback/id/tr4614462686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

quodlibet 2018.12.09. 16:26:39

@Zalai Béla: Köszi a kommentet, nagyon jó ez az oldal, föltettem az ajánlott linkek közé. Ezt mondja a link amit megadtál: „Eltúloztad, megváltoztattad vagy teljesen egy általad kitalálttal helyettesítetted a másik álláspontját azért, hogy könnyebben megtámadhasd, az övét helytelenebbnek, a sajátodat pedig helyesebbnek állíthasd be. …Ha nem a másik valódi, eredeti állításaival vitatkozol, akkor nem tudod azok helytelenségét bizonyítani. Az egyetlen amit be tudsz bizonyítani az, hogy az általad gyártott - a másikéval azonban nem egyező - álláspont vagy állítás nem igaz, ami azonban semmilyen módon és minőségben sem vonja kétségbe vitapartnered eredeti állításait és véleményét.” Ha jól értelek, akkor szerinted éppen ez a helyzet. Az általam megfogalmazott (1) állítás félremagyarázása, vagy lényeges pontokon túlzott leegyszerűsítése annak, amit én „naiv fizikalizmus”-nak neveztem, és amit cáfolni kéne. Szerinted tehát meglehet, hogy a poszt valóban cáfolja (1)-et, de az nem ér semmit, mivel nem ezt – azaz (1)-et – kéne cáfolni, hanem valami mást, nevezzük ezt a mást (2)-nek. Értem, de mi lenne ez a (2) állítás? Nem feltétlen kell egyetlen mondatból állnia, csak férjen ki ide.

Zalai Béla 2018.12.10. 11:34:01

@quodlibet: Nem, a szalmabáb szerintem ott csúszik be, hogy (1)-ből nem következik például az, hogy nincsenek számok, vagy nincs jelentés. Aki ilyesfajta következtetésre jut (1)-ből, az _túl_ naiv fizikalista (kb. annyira, hogy végig sem gondolta a saját fizikalizmusának következményeit). Legfeljebb az következik belőle, hogy a számok és a jelentések nem _dolgok,_ hanem - például - viszonyok.

Könnyű céltáblát állítasz magad elé, ha az első álláspontot támadod - erre akartam utalni a szalmabábbal. Bár lehet, hogy van olyan szerző, aki ezt a fajta fizikalizmust vallja (mondjuk nem is hivatkozol senkire sem - talán nem véletlen, hiszen vállalhatatlan következményei vannak annak, amit a naiv fizikalizmusnak tulajdonítasz), de ha van is, akkor inkább az eliminatív materialisták felé keresgélnék, de ők meg már a hatvanas években rájöttek arra, hogy túllőttek a célon.

Másrészt ha van is olyan szélsőséges fizikalizmus, ami ilyen messzire megy, mitől lenne az 'naiv'? Nagyon is szofisztikált elméletnek kell lennie, ha meg akarja magyarázni, hogyan lehetséges, hogy úgy _tűnik,_ vannak számok és jelentések, ha ráadásul fizikai tárgyak számára kellene úgy tűnnie, hogy vannak.

Harmadrészt ismét csak: még ha van is ilyen szélsőséges válfaja a fizikalizmusnak, valóban ezzel a verzióval érdemes-e vitába szállni? Nem az lenne-e az érdekesebb kérdés, hogy a nem helyből öncáfoló fizikalizmusok ellen vannak-e jó érvek? Ez ismét visszakanyarodik a szalmabábhoz (van egy célpontom, de nem akarok belemenni a szemlátomást robusztus verziókkal való viaskodásba, úgyhogy kiválasztom egy kellőképp lebutított változatát, amit pár bekezdésben tudok cáfolni, úgy téve, vagy legalábbis ezt az értelmezést megengedve, mintha fikarcnyival is közelebb jutottunk volna ezzel a robusztus változatok cáfolatához).

Szóval de, igen, (1)-et kellene cáfolni, de nem olyan következményein keresztül, amelyeket könnyedén visszautasíthat valaki, miközben továbbra is ragaszkodik (1)-hez.

Julius Eckstein 2018.12.10. 22:33:24

Miképpen kell érteni ezt a mondatot: "Ezt nem úgy értendő, hogy mindennek ami létezik fizikai természete is van, hanem úgy, hogy nincs másfajta természete, csak és kizárólag fizikai."? Mi az a "másfajta természet"?

Ha valami jelként funkcionál (pld. egy ember szamara), akkor ez azért lehetséges, mert az, ami "fogadja/érti, dekódolja, stb." a jelet az egy fizikai természettel (és csak azzal) bíró szerkezet, és ami hat rá, vagyis a jel, az is fizikai természettel bír (és csak azzal). Mi módon lehetne ez másképpen?

Julius Eckstein 2018.12.10. 22:52:30

Ezt sem értem: "belülről nézve gondolkodó, szabad lények vagyunk". A "gondolkodó"-t még csak érteni vélem, de milyenek a "szabad lények"? Illetve milyenek a "nem-szabad lények"? Mi az amitől független az ember? Mi az, amivel "szemben", amitől függetlenül "szabad"?Egy kutya "szabad lény"? És egy csimpánz? Egy holló? Az evolúció során mikor következett be az, amikor "szabad lényekké" vált az ember, feltéve, hogy csak az ember lenne ilyen?

Gépek vagyunk, méghozzá olyanok, akiknek a fennmaradásához szükséges, hogy többnyire helyes ismereteik legyenek az őket körülvevő világról. Ez eredetileg evolúciós termék, olyan, amivel már a krokodilok is rendelkeznek, persze más mértékben, mint az ember nevű biológiai "gépezet"... Mára más determinánsok "követelik" meg ezt, de megkövetelik, ha az emberek abban a környezetben (amelyet társadalomnak hívunk) élni kíván, abban, amely őket körülveszi.

quodlibet 2018.12.11. 09:37:40

@Zalai Béla Amit a második részben írsz, abban biztosan igazad van - egy szofisztikáltabb fizikalizmusban néha magam is hiszek - ami ez elsőt illeti, lehet, hogy abban is. Talán másképp és lehet a számok létezésében hinni és akkor (1)-ből valóban nem következik a számok vagy jelek létének tagadása és a többiek. Azért ezen még gondolkozom. Egyébként a poszt gondolatmenete másképp, nagyon egyszerűen így fest: (1’’’) Minden dolog konkrét partikuláré. (2) a számok (jelek) ha léteznek, akkor nem konkrét partikulárék. --> (3) számok (jelek) nem léteznek. (Itten a létezés Carnap szellemében belső létezési állítás.)
@Julius Eckstein Több kérdésedre nem tudok választ adni – sajnos, de még gondolkozom:-). Nem ismerek filozófiailag megfelelő választ az emberi szabadság elemzésére – viszont köznapi értelemben te is én is értjük, hogy mi a szabadág, és most vedd úgy ezt a fogalmat. Azt hogy gépek vagyunk, csak a többi emberről állíthatod, máskülönben kilövöd a lovat maga alól. Ha mi ketten, miközben itten vitatkozunk, gépek vagyunk, akkor a gépi működés határozza meg hogy mire jutunk, és egyáltalán nem biztos, hogy ez fogalmilag-logikailag helyes lesz. Vagy igen, vagy nem - pl. az evolúció ezt nem garantálja - ezt csak kívülről láthatja valaki.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.12. 11:51:31

Ez a postod nagyon primitív lett. Felszínességedet és hozzá nem értésedet igazoltad.

Az "1=1" egy analitikus állítás, nem egy szintetikus állítás. Ebben az állításban az "1" nemhogy nem referál tárgyra, de az egész állítás így önmagában az égadta világon nem ír le semmit a valóságról, és nem a valóságról szól.

Nézz utána olyan alap dolgoknak, mint a szintetikus-analitikus distinkció, mert fingod nincs semmiről!

Az "A=A" állítás egy olyan konvenció, amelyet a legtöbb ember elfogad, és ilyen konvenciókból (ebben az esetben logikai axiómából) álló nyelv segítségével írja le a valóságot. Az "1" ugyanúgy nem tárgy, mint a "és" szó. És ugyanúgy nem is referál tárgyra. Ezzel szemben a "tehén" szó referálhat tárgyra.

Még egy példa: az "1 tehén" referálhat egy tárgyra, de ha a "tehén" is ugyanarra a tárgyra referál, akkor az "1" nyilván nem referálhat önmagában egy másik tárgyra. Ugyanarra meg azért nem referálhat, mert az "1"-gyel még egy csomó másik tárggyal is alkotható kifejezés

Te valami hihetetlenül idióta vagy.

Az analitikus és szintetikus distinkció, és az, hogy az analitikus állítások nem írnak le semmit a valóságból ott érthető meg egyszerűbben, ha a geometriára gondolunk. Az euklidesi, a bolyai, az elliptikus vagy Riemann-féle geometriák közül egyik sem igaz, vagy hamis, egyik sem írja le a valóságot. Viszont mindegyik alkalmazható különféle fizikai elméletben a valóság különböző darabjainak hatékony leírásában.

Komolyan, neked hiányzik egy egész szemeszter a kérdésben, Poincare-től, Carnapig egy csomó mindent kéne elolvasnod, hogy ne írjál ennyire naív baromságokat!

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.12. 11:56:51

@quodlibet: az előző példám letisztázva:

A="1 mókus"
B="1 tehén"
C="tehén"
D="mókus"

tegyük fel, hogy a kontextus olyan, hogy B és C ugyanarra a tehénre, A és C ugyanarra a mókusra referál.

Teljesen nyilvánvaló ez esetben, hogy a fenti kifejezésekben az "1" nem referálhat semmire, hiszen tehénre nem referálhat, akkor baj volna az A mondattal, mókusra sem referálhat, hiszen akkor baj volna a B mondattal, és másra sem referálhat, mert akkor baj volna az A és B mondattal is, különösen a C és D mondattal együtt.

tehát az "1" önmagában nem referál semmire. az 1 tehát nem egy létező dolog.

QED.

elmehetsz a fenébe a baromságaiddal.

a postjaid nagy része egyébként érdektelen idiótaság, ez a postod érdekes idiótaság.

szerintem károsítod az emberiséget azzal, hogy blogolsz.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.12. 11:58:52

@quodlibet: az előző példám letisztázva:

A="1 mókus"
B="1 tehén"
C="tehén"
D="mókus"

tegyük fel, hogy a kontextus olyan, hogy B és C ugyanarra a tehénre, A és D ugyanarra a mókusra referál.

Teljesen nyilvánvaló ez esetben, hogy a fenti kifejezésekben az "1" nem referálhat semmire, hiszen tehénre nem referálhat, akkor kifejezetten baj volna az A mondattal, mókusra sem referálhat, hiszen akkor kifejezetten baj volna a B mondattal, és másra sem referálhat, mert akkor baj volna az A és B mondattal is, különösen a C és D mondattal együtt.

tehát az "1" önmagában nem referál semmire. az 1 tehát nem egy létező dolog.

QED.

elmehetsz a fenébe a baromságaiddal.

a postjaid nagy része egyébként érdektelen idiótaság, ez a postod érdekes idiótaság.

szerintem károsítod az emberiséget azzal, hogy blogolsz.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.12. 12:11:32

"Tényszerűen nem igaz, hogy az elemi iskolában tanult számtan értelmetlen jelsorozatok bemagolásából áll. Tényszerűen nem igaz, hogy az aritmetikai állítások jelentés nélküliek – E. Szabó László felfogásából ez következik. A naiv fizikalista nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy nem hisz a számok létezésében. "

Itt is óriási bakugrásokat csinálsz.

1) A számtan nem értelmetlen jelsorozat, de analitikus, és nem szintetikus állításokból áll.

2) Az "1" sem egy értelmetlen jel, de az 1 mégsem a valóság létező entitása. Az "1" nem referál a valóság egy darabjára, nem fizikai tárgy, vagy nem valós entitás.

3) Az "1", mint "absztrakt létező" egy homályos elképzelés, de ezzel nem cáfoltad a fizikalizmust, még a naiv fizikalizmust sem, mert amit te "absztrakt létező" alatt értesz, azt a fizikalista valószínűleg nem tekinti valódi, létező dolognak.

Tehát csak a szavakkal játszadoztál, eléggé homályos módon, és az egész nem alkalmas filozófiai érvelésnek.

A nyelv problémájára egyébként teljesen tökéletes megoldás az, hogy a nyelvi szimbólumok referálnak valamire. A nyelvi szimbólumok ekképpen valóban fizikai tárgyakban manifesztálódnak, de mi emberek úgy értelmezzük őket, hogy referálhatnak más fizikai tárgyakra. Az egész dologban ezek után kérdésnek már csak az marad fenn, hogy mit jelent az, hogy "úgy értelmezzük". Csakhogy ez már egy esemény magyarázata, és nem egy létező dologra vonatkozó kérdés. Annak, hogy miért értelmezzük úgy és mit jelent az, hogy úgy értelmezzük, van magyarázata, de ahogy mondtam, ez már csupán események megmagyarázásáról szól, nem pedig ontológiáról.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.12. 12:23:22

" Mi a helyzet azonban az 1 = 1-el mondattal? "

Fizikalistaként ugye az

"1=1" mondat egy analitikus állítás, tehát önmagában nem mond semmit a valóságról. Mondjuk egy aritmetikai axióma, azaz része egy analitikus axiómarendszernek, amelynek jelentése csupán annyi, hogy belőle és más axiómákból még levezethetőek más analitikus állítások. Tehát a jelentése "analitikus jellegű", a jelentése nem az, hogy a világról mond valamit. Semmit nem mond a világról.

Az olyan állítások, mint, hogy "1 tehén = 1 tehén", szintetikusak, ezeknek van olyan jelentése, amely szintetikus, azaz a világra vonatkozik. Például lehet valami olyan a jelentése, hogy egyik istállóban van 1 tehén, a másikban is van 1 tehén, és ezeknek száma ugyanannyi, aminek van bizonyos következménye, például, ha kiengedsz mindkét istállóból 1 tehenet, akkor mindkét karám üres lesz.

Na most ennek a szintetikus állításnak van köze a fenti analitikus állításhoz. Sőt, sokan lennének, akik a szintetikus állítást elfogadnák, hogy az következik az analitikusból, de valójában az a tény, hogy a tehenekre normál esetben igazak az aritmetika törvényei, egy olyan feltevés, amely empirikusan ellenőrizhető, és bizonyos esetben ki is derül, hogy az aritmetika egyszerűen alkalmazott modellejének a teheneknél lehetnek korlátai. Például "1 tehén + 1 tehén = 3 tehén" bizonyos esetekben igaz lehet. Tehát a számtan alkalmazásának a valóságot leíró fizikailsta elméletben szintén megvannak a peremfeltételei, és a geometriánál azt is látjuk, hogy ráadásul egészen sokféle lehetőségei vannak különféle geometriák különféle alkalmazásainak.

Ennek megfelelően nem teljesen elképzelhetetlen az, hogy valaki előjöjjön egy olyan fizikai elmélettel, amely NEM az iskolában tanult Peano-aritmetikán alapul, hanem más aritmetikán.

Érted, kisbutus?!

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.12. 12:34:11

A dolgot még tovább bonyolítja az, ha elolvasod Carnap Aufbauját, és eljutsz odáig, ahol azt mondja, hogy a fizikalizmus és más ontológiai elméletek különbsége maga is metafizikai kérdés. A fizikalizmus egyfajta nyelv, amelyet szeretünk használni, mert hatékony, és intuitív módon tudjuk vele leírni a világot. Tök nyilvánvaló az, hogy szigorúan véve, egy következetes szollipszista vagy egy szubjektív idealista ontológia nem cáfolható sem logikailag, sem empirikusan. Csak túlságosan bonyolult dolog ahelyett, hogy "van egy tehén a réten" úgy fogalmazni, hogy "az érzékszervi tapasztalataim szerint fehér meg fekete foltok vannak egymás mellett ilyen konstellációban zöld háttér előtt, hogy miért, azt nem tudom" illetve "az érzékszervi tapasztalataim szerint fehér meg fekete folok vannak egyáms mellett ilyen konstellációban zöld háttér előtt, mert isten azt akarja szimulálni, mintha lenne egy tehén a réten, tudja a fasz, hogy miért"

tehát beszélhetsz te szollipszista és szubjektív idealista módon, csak bonyolult beszéd, meg kevésbé hatékony magyarázata a dolgoknak. de logikailag tartható tud lenni, meg azt is tudjuk, hogy ad hoc mindenféle empirikus cáfolata kivédhető. például azzal, hogy isten tehenet akar szimulálni.

Julius Eckstein 2018.12.12. 14:00:01

@math0: Brendel Mátyás, a stílus maga az ember. Felkészületlen vagy, nem nagyon okos, viszont elképesztően nagyképű és (ez a legfőbb baj) kulturálatlan. Ha nem bírsz az idegeiddel, olvass más blogot. Itt olyanok beszélgetnek egymással, akik nem akarják a más véleményt vallót megbántani. Megjegyzem több dologban talán egyet is értek veled, ugyanakkor sok mindenben szívesen rámutatnék felkészültséged korlátaira, gondolkodásod hibáira. (Pld.: a "tehén" szó NEM név, vagyis egy azonosságjel egyik oldalán nem állhat (csak ha a 'tehén' szó az, aminek valamivel való azonosságát állítod). Nem látom értelmét a veled való eszmecserének. Ha a blog gazdája kimoderál - igaza lesz! Ebben az esetben jelen megjegyzéseimet is moderálja ki, ezt kérem.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2018.12.12. 15:12:27

@Julius Eckstein: "a stílus maga az ember."

Ez egy buta ember felszínes véleménye, aki az emberben csak a felszínt, a stílust nézi.

A továbbiakban meg nem nagyon szerepel érv, csak egy, de az is egy lényegtelen dologba köt bele. A "tehén" tényleg nem név, ezért utaltam is rá, hogy adott kontextusban referálhat egy bizonyos tehénre.

A nevek ezzel szemben szintén olyanok, hogy legtöbbször nem univerzális azonosítók, szóval ebbe kár volt belekötnöd. Nyilvánvalóan a mondatainkat a legtöbb esetben nem fogalmazzuk meg teljesen pontosan, és nem fejtjük ki őket annyira, hogy önmagukban pontosan azonosítsák a bennük szereplő szavak referenciáit. Általában kontextusban kell őket értelmezni. A hozzászólásaimban én sem voltam ennyire precíz, de ebbe belekötni részedről ökörség volt.

Más érved meg nem volt, a felkészültségedet nem demonstráltad, inkább azt demonstráltad, hogy idióta vagy és felkészületlen.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2018.12.12. 15:13:59

A blog tulajdonosa meg szánalmas, mert egyes szavakra szűrőt állított be, de hát ez meglehetősen idióta dolog, mert más szavakkal ki lehet kerülni. Például én az idióta szót egy ennél enyhébb szó helyettesítésére voltam kénytelen használni, amit a blogger letiltott. Most elérte, hogy élesebb jelzőt használjak. Gratulálok az idiótasághoz!

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2018.12.12. 15:20:27

@Julius Eckstein: "a "tehén" szó NEM név, vagyis egy azonosságjel egyik oldalán nem állhat"

Másodszori olvasatra azt kell, hogy mondjam, hogy tulajdonképpen nem is vagyok benne biztos, egyáltalán mi a halálra gondoltál itt, hogy egy azonosság egyik oldalán csak név állhat. A "tehén" meg egyébként egy név. T.i. köznév.

quodlibet 2018.12.12. 16:33:13

Mátyás, én találkoztam veled évekkel ezelőtt egy érdekes előadáson, akkor még nem voltál ilyen. A hozzászólásaidból látszik, hogy mostanság mennyire vagy képes megérteni egy rövid szöveget. Még a poszt címét sem sikerült megértened, hát még a többit. Nem törlöm ki amiket ide írogatsz, hiszen nem ártasz vele sem nekem, sem a blog nézettségének. (valójában használsz) Egyedül magadnak ártasz, de Te tudod. Viszont a vendégeimet ne sértegesd.

quodlibet 2018.12.13. 11:09:01

@Brendel Mátyás: "...mi a halálra gondoltál itt, hogy egy azonosság egyik oldalán csak név állhat..." Lássuk mint mondott erről Carnap egy korai művében (a görög betűket azok <jelentésére> cseréltem.) „The following explanations are concerned with the symbol ’=’ considered as the symbol of identity int he narrower sense (that is to say, as used between <numerical expressions> or between object-designators) and not as the symbol of equivalence (that is to say, as used between <sentences> )” Logical Syntax of Language, Routledge (2001) p,47 (nekem ez a kiadás van meg) Carnap itten a logikai grammatikai kategóriákat tisztázza az azonosság reláció szintaxisával kapcsolatban. Illene ezt tudni egy alapfokú logika tanfolyam elvégzése után, illetve hogy a logikai grammatika más mint a szokásos nyelvtan. Ez mintha Eckstein kollégát igazolná, de ez na zavarjon.

quodlibet 2018.12.13. 11:58:43

"...mi a halálra gondoltál itt, hogy egy azonosság egyik oldalán csak név állhat..." Lássuk mint mondott erről Carnap egy korai művében (a görög betűket azok *jelentésére* cseréltem.) „The following explanations are concerned with the symbol ’=’ considered as the symbol of identity in the narrower sense (that is to say, as used between *numerical expressions* or between object-designators) and not as the symbol of equivalence (that is to say, as used between *sentences* )” Logical Syntax of Language, Routledge (2001) p,47 (nekem ez a kiadás van meg) Carnap itten a logikai grammatikai kategóriákat tisztázza az azonosság reláció szintaxisával kapcsolatban. Illene ezt tudni egy alapfokú logika tanfolyam elvégzése után, illetve hogy a logikai grammatika más mint a szokásos nyelvtan. Ez mintha Eckstein kollégát igazolná, de ez na zavarjon.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.13. 19:24:19

@quodlibet: röhej vagy, bazdmeg. írtál egy szánalmas postot, és amikor megkritizálták, arról írsz, hogy kivel mikor találkoztál, meg kinyilatkoztatod, hogy nem értettem meg a psotot. érved, az egész pontosan nulla van. neked ez filozófia, bazdmeg? ilyet Deutsch Tompika s tud alakítani, mint te.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.13. 19:24:56

@quodlibet: nem sikerült válaszolnom a kérdésre, te szánalom!

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.13. 19:25:18

@math0: nem sikerült válaszolnod a kérdésemre, te szánalom!

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.12.13. 19:27:30

@quodlibet: szóval, nehogy beleköss az előző, elrontott hozzászólásokba:

nem sikerült válaszolnod a kérdésemre, te szánalom!

quodlibet 2018.12.13. 20:41:48

Mátyás, ez most belőled egy ideig elég, bár jól szórakozik itt rajtad mindenki.

antiindex 2018.12.13. 20:54:48

@quodlibet: hányan vagy egyedül?

antiindex 2018.12.13. 20:56:02

@quodlibet: "jól szórakozik itt rajtad mindenki."

az ilyen rigmusokat is 4 elemis Fidiótáktól szoktam végső elkeseredésükben olvasni.

rabelais · nacifacebook.blog.hu 2018.12.13. 22:44:50

@quodlibet: kis cenzorka... nagy filozófus vagy, bazdmeg! mint a Fideszes csőcselék!

rabelais · nacifacebook.blog.hu 2018.12.13. 22:46:26

@quodlibet: ha tovább törölgetsz, akkor egyedül maradsz a hangokkal a fejedben

rabelais · nacifacebook.blog.hu 2018.12.13. 22:47:27

@quodlibet: általában a kutya nem olvas téged.

rabelais · nacifacebook.blog.hu 2018.12.13. 22:52:51

@quodlibet: könnygázt mikor vetsz be, kis rendőrkém?!

quodlibet 2018.12.14. 03:06:50

Kénytelen voltam moderációt beállítani, mert valaki folyamatosan ide piszkított, és rontotta a levegőt. Egyre több az őrült ebben a szegény országban, Jobbulást kívánok neki.