1. A törvények jellege
Richard Phillips Feynman népszerű, de mégis mély és széles látókörű ismeretterjesztő könyvében Newton gravitációs törvényén keresztül mutatja be a fizikai törvényszerűség fogalmát.[1] Mind történeti, mind didaktikai szempontból szerencsés ez a választás, hiszen a Newton által…
Takács Gábor a BME Elméleti Fizika Tanszék professzora, BME Sciencecampus előadása 2023. március 31-én hangzott el az egyetemen, címe „Miért telik az idő?” volt.
Figyelj fel az előző mondatban lévő „volt” szóra, ami azt jelzi, hogy az időpont, amikor azt a szöveget írom, amit most olvasol, az az…
I. Előhang
Október 17-én érdekes online előadást halhattunk „Physicalism without the idols of mathematics” címmel, az ELTE logika tanszékének szervezésében. Az előadó, E. Szabó László, alaposan átgondolta a gondolatmenetét. Gödel szellemében egy szemantika felvázolásával kezdte, hogy jól értsük,…
A közel negyven évig tartó kötelező marxista állami ideológia egyik, ha nem éppen a fő filozófiai ellenségének tekintette a logikai pozitivizmust – ahogy akkoriban nevezték. Érdemes lenne ezzel külön is foglalkozni, most álljon itt csak egy gyöngyszem: G. A. Brutjan, Mi a szemantikus filozófia és…
Bevezetés
A „parittya” érv (Slingshot argument) számos írás, vitacikk tárgya, ismerteti a Stanford Encyclopedia of Philosophy, de még a Wikipedia is foglalkozik vele, könyvet is írtak róla. Magyar filozófusok is megemlítik.[i] Az érv egy speciális formája, amikor oksági állításokra alkalmazzák,…
A szokásos analitikus filozófiai felfogásban eseménynek tekintjük a folyamatokat és az egyszerű állapot-idő párokat is. Konkrét példáknál maradva események a hangok, ezen belül a csendülések, pendülések, vagy éppen a szünetek. Események továbbá a rádióhullámok, gravitációs hullámok, dagályok és…