Thomas Bernd Sattig (1971) Oxfordban fejezte be poszt doktori tanulmányait, 2012 óta a Tübingeni Eberhard-Karls-Universität filozófia professzora, fő kutatási területe az analitikus metafizika.^[1]

Előhang

A közepes méretű anyagi tárgyak jelentik az alapvető környezetet az emberek, és az emberhez hasonló fejlettebb élőlények számára. Ezek azok a tárgyak, amelyeket fölhasználunk, kikerülünk, megemelünk, és arrébb teszünk, átalakítunk, elcserélünk, megjavítunk vagy eldobunk. Az ilyen tárgyak között otthonosan mozgunk, létük természetes számunkra. A legfőbb tájékozódási pontot jelentik. A kisgyermekek értelmi fejlődése is alapvetően a közepes méretű anyagi tárgyak iránti érdeklődésen alapul – a szülőkkel való kapcsolaton túl vagy azzal összefüggésben. Semmiben sem vagyunk olyan biztosak, mint abban, hogy ilyen kézzelfogható tárgyak vesznek körül bennünket. Ha valamit meg akarunk érteni, akkor valamiképp közepes méretű anyagi tárgyak viselkedésére akarjuk visszavezetni vagy azzal modellálni. A mechanikai magyarázat a legjobb magyarázat. És mégis az ilyen tárgyak létezése is filozófiai viták kereszt-tüzébe került az újabb időkben. Több filozófus egyenesen tagadja ezek létét. Thomas Sattig  Anyagi tárgyak című monográfiája ezzel a kérdéskörrel foglalkozik.

Sattig könyve alapvető célja áttekintést nyújtani az anyagi  tárgyak metafizikájáról, milyen kortárs teóriák, viták, megoldási javaslatok vannak napirenden. Történeti rész nincsen a könyvben. A könyv gondosan értékeli az egyes álláspontokat, nem áll elő egy saját, átfogó elmélettel, azt sugallja, hogy ilyenre jelenleg nincs is kilátás. Nem kezdőknek írott népszerű filozófia könyv. Megértése feltételezi, hogy pl. érted mit jelent a fizikai tárgyak endurantista és perdurantista szemlélete, és mit jelent, hogy egy fizikai tulajdonság instanciálódik egy fizikai tárgyban. Az előbbi két fogalom kis erőfeszítéssel a könyv alapján is megérthető, az utóbbit elmagyarázom egy példával. 

Itt van előttem egy narancs amelyiknek van valamilyen tömege és alakja, legyenek ezek 0,1 kg és gömb alak.  Ekkor ha a világot egyfajta platonista szemlélettel szemléltjük, úgy értelmezzük, akkor azt mondhatjuk, hogy az előttem lévő narancs megtestesíti, megvalósítja, instanciálja a `0,1kg' és a `gömb-forma' tulajdonságokat. A narancs példánya ezeknek a tulajdonságoknak. Ezt fejezi ki az ,,instanciálódás'' fogalma. Hasonlóval találkozhatsz ha objektumorientált programozással foglalkozol és egy objektumot hozol létre, vagy amikor egy adott tulajdonságú relációs adatbázis egy új rekordját hozod létre. A fogalom használatából nem következik, hogy el kell fogadnod a platonista metafizikát, amiképp a `lélek' szó használatól sem következik, hogy feltétlen hiszel a halhatatlan lélekben. (Hihetsz, ha úgy gondolod.) Az ilyen elvont fogalmak használatát mindig csipetnyi sóval kell érteni, és nem névértéken venni.

Sattig láthatóan tájékozott a modern fizikai különös világában. A könyv némely fejezete feltételezi, hogy az olvasó járatos a modern fizikában. Hasznos ha az olvasónak nem idegen a Minkowski féle négydimenziós tér, jó ha érti a speciális relativitáselmélet alapgondolatait, különben nem lesz érthető a 2.3 fejezet. Az olvasó nem kell fizika filozófus legyen, de ismernie kell a kvantum-összefonódás (quantum entanglement) jelenségét, mert a mereológiai nihilizmus problémáit elemezve (4.1. fejezet) Sattig erre hivatkozik. A könyv nem tartalmaz sem logikai, sem matematikai formulákat, viszont sok magyarázó ábrát tartalmaz, ilyen szempontból könnyen érthető.

Áttekintés

A monográfia az anyagi tárgyak metafizikája központi témáit taglalja. A problémákat négy csoportra osztja. Az első azzal foglalkozik, hogy egy közepes méretű anyagi tárgy részei hogyan kapcsolódnak a tárgy létezéséhez és a tárgy természetéhez vagy lényegéhez. A második azt vizsgálja, hogyan marad fenn egy tárgy az időben, hogyan helyezkedik el egy tárgy a téridőben, és eközben hogyan változik egy tárgy. A harmadik fejezet a tárgyakkal kapcsolatos zavarba ejtő kérdéseket, beleértve az egybeesés paradoxonjait, a kettéválás paradoxonjait és a sokaság problémáját. A negyedik az összetett anyagi tárgyak létezésével kapcsolatos radikális nézetekkel foglalkozik, mint amilyen a mereológiai nihilizmus, az ontológiai antirealizmus és a deflacionizmus.

Mi végre?

Vannak-e bútorok a szobámban, és az asztalnak vannak-e lábai és más részei? Túlélném-e ha másik testbe ültetnék át a fejemet? Vajon csak azután tudtam meg pontosan, ki volt az apám, amikor már meghalt, és többé már nem történnek vele események, többé semmilyen értelemben nem változik meg, vagy még életében bármikor, amikor találkoztam vele, teljes valójában jelen volt, ott volt velem? A fűzfám, amikor lehullatja a leveleit, akkor ugyanaz a fa marad, csak megváltozott? Ha látom, hogy a szobámban van egy asztal, és rajta egy tányér, akkor van a szobámban egy asztal-tányér is, azaz egy dolog, ami az asztalból és a tányérból áll?

A könyv elolvasása után te is érvekkel alátámasztva válaszolhatsz az előbbi kérdésekre. Talán mindössze ebben áll a filozófia haszna.

Jó könyv.

Sattig jegyzeteit nem fordítottam le, és a jegyzetek számozása sem működik jól. A Latex fejezetenként újra kezdi a számozást, amit nem tudok megszüntetni. Volt két hiba az eredeti hivatkozás jegyzékben, azt kijavítottam. Minden egyéb javítást is köszönettel fogadok.

 https://ferenc.andrasek.hu/konyvek/material-objects/anyagi-targyak.pdf

[1]Thomas Sattig: Material Objects (2021) Cambridge University Press, Cambridge, UK,
ISBN: 978-1-009-01146-4 online ISSN: 2633-9862 A könyv a Cambridge Elements Metaphysics sorozatban jelent meg, szerkeszti Tuomas E. Tahko.