Fölsorolom azokat a kérdéseket, álláspontokat, ahol az analitikus filozófusok többségének a véleményétől eltér a véleményem. Ezek a problémák különböző súlyúak, némelyikről írtam valamelyik korábbi posztomban, de sok olyan kérdés van, amiről eddig egyáltalán nem írtam. Az alábbi lista nem teljes.
- Quine elutasítja az analitikus – szintetikus ítéletek megkülönböztetését. Szerintem téved, én Grice és Strawson álláspontjával és Carnap értelmezésével értek egyet. v.ö. Herbert Paul Grice & Peter Frederick Strawson, Egy dogma védelmében in Grice: Tanulmány a szavak életéről (2011) Gondolat, Bp. eredeti cikk: The Philosophical Review, 65 (1956) 141-158
- A Carnap – Quine vitában az ontológia illetve a metafizika értelmezéséről Carnappal szimpatizálok.
- A kvantifikált modális logikát fenntartásokkal kezelem. Azon kívül az alethikus modális fogalmakat metanyelvi predikátumként, és nem operátorként értelmezem.
- Az un. nélkülözhetetlenségi érv a matematika metafizikai státuszával kapcsolatban hibás.
- Szerintem az alapvető filozófiai-ontológiai kérdéseket az univerzálék és partikulárék státuszáról eldöntötte a számítástudomány, nevezetesen az objektumorientált programozás nyelvek. Léteznek egyedi, üres szubsztrátumok – pl. egy adatbázis rekordja, vagy egy objektum a programozási nyelvben – és ezeknek az objektumoknak léteznek – a platóni értelemben vett – lényeges és lényegtelen tulajdonságai a kibertérben. Hogy mely tulajdonságok létezését feltételezzük az a választott keret-elmélettől – nyelvtől vagy modelltől – függ, a választás alapja pedig gyakorlati megfontolások.
- Szerintem a megkülönböztethetetlenek azonossága elve helyes, érvényes, úgy gondolom Max Black érve kivédhető.
- Tarski megoldotta a hazug paradoxont azzal, hogy megmutatta annak forrását. Nincsenek korlátai a megoldásának, nincsen szükség másfajta igazságfogalomra.
- Az elme materialista elmélete bizonyosan helyes abban az értelemben, amely cáfolja a dualizmust, és az evolúción alapul.
- A „tudni” szónak két egymástól eltérő értelme van, a „tudni” gyakorlati, és a „tudni” elméleti értelme.
- Az un. Gettier probléma szerintem ez egy hibás érv, úgy gondolom, hogy a tudás hagyományos felfogása (igazolt/bizonyított igaz hit) rendben van.
- Egyetértek egyfajta óvatos esszenciaizmussal.
- A tudomány változik, fejlődik, és ennek a folyamatnak vannak kumulatív és időnként szemléletváltással járó „forradalmi” időszakai, de az előbbi a jellemző, a meghatározó.
