A Kálvinista apologetika vitái Isten létezéséről
2020. május 12. írta: quodlibet

A Kálvinista apologetika vitái Isten létezéséről

64. világnézet: Isten léte

Az alábbiakban megfogalmazott gondolatok nem újak, részben, olykor elejtett megjegyzések formájában, a viták ateista oldali résztvevői is megfogalmazták azokat. De talán érdekes az újbóli áttekintésük az én felfogásomban.

Nagy Gergely (A továbbiakban N.G.) teológus központi állítása, amit vitáival igazolni igyekszik, hogy a keresztény isten-hit, miszerint létezik az az isten, aki a Bibliában megnyilatkozik, észérvekkel alátámasztható, megindokolható – ha nem is bizonyítható szigorúan. Optimista felfogása mögött két hallgatólagos előfeltevés rejtőzik: (i) az Isten létére vagy a világ keletkezésére vonatkozó kérdésekre van ésszerű válasz; (ii)  az Isten létére vagy a világ keletkezésére vonatkozó kérdésekre emberi ésszel adható (ésszerű) válasz. Többen, így pl. Kant követői ebben kételkednének.

Egy vallásos hívő számára nagy érzelmi megrázkódtatást jelentene vallásos hite elvesztése, ami társadalmi kapcsolataiban is törést okozna. Épp ezért jómagam általában tartózkodni szoktam az ún. „hit-vitáktól”. Jelen szöveges forma azonban úgy vélem más eset, hiszen senki nincsen arra kényszerítve, hogy elolvassa ezt a bejegyzést, ez csak egy képzeletbeli párbeszéd. Az alábbiakban azt szeretném megmutatni, hogy Nagy Gergely álláspontja Isten létének racionális érveken alapuló alátámasztására – téves.

A filozófus dolga a fogalmi világosság, nem pedig a homályos beszéd, amely félrevezető, többértelmű fogalmakkal operál. A filozófus dolga nem az, hogy elkábítsa, lenyűgözze hallgatóságát, hanem hogy megértesse a korábban érthetetlent. Vajon a mi mostani kérdésünk, amit igazolni vagy cáfolni kívánunk, hogy létezik-e Isten, kellően világos kérdés, olyan, amelyről lehet értelmes vitát folytatni?

Egyáltalán nem. Csak két szó nem világos benne, a ’létezik’ és az ’Isten’ – más szavakat nem is tartalmaz a kérdés. Egy olyan vita, amelyik nem tisztázza kellő pontossággal a központi kérdés jelentését, esetünkben a mondat két szavának a jelentését (fogalmát), lehet irodalmilag érdekes, pedagógiailag hasznos, keresztény hittérítés szempontjából kívánatos, vagy egyszerűen lehet intellektuálisan szórakoztató, de filozófiailag sajnos sekélyes. A két szó közül az ’Isten’ szó fogalma az egyszerűbb, annak ellenére, hogy jóval erősebb az érzelmi konnotációja mint a létezés fogalmának.

Az ’Isten’ szó ugyanis alapvetően kétértelmű, két egymással kapcsolatban lévő, de mégis eltérő fogalmat jelent, és számos esetben a gondolatmenet csúszkál a szavak e két jelentése között.

Az egyik értelemben:

(i) istenv := valamelyik monoteista vallás isten fogalma (vagyis nem tulajdonnév, hanem predikátum, ezért írom kis betűvel), ahol a predikátum terjedelmébe tartozó létező az, aki hitük szerint szent könyveikben megnyilatkozik.

Azt, hogy valóban a szent könyveikben nyilatkozik meg, azt éppen e szent könyvekben lévő szövegek támasztják alá. Ez kicsit körbeforgó érvelés, de ezen most nagyvonalúan fölülemelkedünk. Hogy az Ószövetség istene azonos az Újszövetség istenével, ezt a keresztény teológusok túlnyomó többsége elfogadja, bár én találkoztam ellentétes véleménnyel is, most ezt se vitassuk. Hogy a Biblia istene azonos-e a Korán istenével, amelyben pl. Lessing a „Bölcs  Náthán” c. darabja alapján feltehetően hitt, érdekes kérdés ugyan, feltéve, hogy ez az azonossági kérdés eldönthető, ill., hogy milyen módon dönthető el, de ez most mellékszál, és nem játszik szerepet a továbbiakban. A fortiori jelöljük az egyszerűség kedvéért ’Istenv’ karaktersorozattal a monoteista vallások egyetlen istenét, had örüljön Lessing. (Itt tehát ’Istenv’ tulajdonnév.)

A másik értelemben:

(ii) istenf:=  a filozófiai argumentumok által használt isten fogalom  (itt sem tulajdonnév, hanem predikátum, erre utal a kis kezdőbetű)

E másik isten fogalom a filozófiai-isten, amelynek létét nem szent szövegek, nem vallási tekintélyek, hanem racionális érvek alapozzák meg. Nem nyilvánvaló, hogy az összes, Isten létét igazoló, filozófiai argumentum egyetlen entitásra utal, hiba is lenne ezt előfeltételezni.  Amennyiben mégis teljesül az unicitás a fogalommal kapcsolatban, akkor jelölje ’Istenf’ a filozófiai argumentumok által igazolni kívánt egyetlen istent. (Itt  az ’Istenf’ tulajdonnév.)

Három argumentum

Nagy Gergely az általam meghallgatott előadásokon több érvre hivatkozik Isten létével kapcsolatban. Ezek közül az alábbi hárommal foglalkozom. (A letölthető szövegben ezek részletesebben ki vannak fejtve.)

(i) Leibniz gondolatmenete: a világ mint egész kontingens létező, így léte magyarázatra szorul. A kérdésre, hogy "miért van egyáltalán létező és nem sokkal inkább semmi", Isten létének feltételezése a legjobb válasz. (A letölthető szövegben elemzem az argumentumot.)

(ii) Kalám kozmológiai isten-érve, amelyet egészen röviden ismertetek: (A letölthető szövegben részletesebb bizonyítás található.)

(1) Bárminek a keletkezése megmagyarázható vagy a saját természetéből fakadó szükségszerűséggel, vagy külső okkal.

(2) Amennyiben az univerzum keletkezésének van magyarázata vagy oka, az nem más mint Isten.

(3) Az univezrum keletkezett egy t időpontban.

(4) Kövekezésképpen az univerzum létezésének van magyarázata, és az Isten. (1)(2)(3)

(iii) Az ún. finomhangoltságból fakadó érv erről is számos ismertetés, pro és kontra vélemény található a neten.

Ennek az érvnek az a fő hibája, hogy előfeltételezi azt, amit bizonyítani kéne: a lehetséges univerzumok halmazában, egy olyan univerzum amelyiknek egy eldugott, piciny helyén kialakul az értelmes élet, megjelenik a jóság és a szépség: az egy különleges hely, ami magyarázatra szorul. Valójában nem különleges a mi univerzumunk, ezt csak a mi, emberek, önmagunk iránti elfogult gondolkozása láttatja ilyennek. Azt hisszük önmagunkról, hogy fontosak vagyunk. A mi univerzumunk épp olyan univerzum verzió, mint a többi lehetséges univerzum, ahol pl. még szilád tömegek sincsenek, csak sugárzások. A mi univerzumunk valószínűsége éppen akkora, mint bármelyik másiké. Mondok egy példát, hogy jobban érthető legyen. Ha lottón azt az öt számot húznák ki, hogy 1,2,3,4,5, mindenki nagyon csodálkozna. Csaknem mindenki úgy vélné csoda történt, ennek a szabályos sorozatnak kisebb a valószínűsége, mint egy szabálytalan sorozatnak. Ez azonban tévedés. Az 1,2,3,4,5 esélye éppen annyi, mint az összes többié. Ezzel együtt, most fogadjuk el ezt az érvet is jó érvnek.

(Az iménti  három argumentum valamelyest hasonlít Kant kozmológiai és  fizikoteológiai érvére, melyeket A tiszta ész kritikájában meggyőzően cáfolt. Kant egyébként más megfontolások alapján hitt Istenben.)

Mindhárom érv óriási irodalommal rendelkezik. Én most fölteszem, a fortiori, hogy ezek az érvek alapjaiban jók, vagy ha nem is teljesen jók, de kijavíthatóak, pestiesen szólva „van bennük valami”. Arra gondolok, hogy van valami, vagy vannak valamik, aminek létét az érvek ésszerűen feltételezik.  A kérdés az, hogy ezek a feltételezett létezők hányan vannak és micsodák? 

Honnan tudjuk, hogy a mindenség alkotója túlélte a teremtést? Én nem látom, nem tapasztalom Isten jelenlétét a világban.

A világ alkotója miért egy személy, azaz valaki, és nem sokkal inkább egy transzcendens számítógép vagy különleges transzcendens természettörvény, amelyik fizikai hatásokat képes előidézni? Ha valaki elfogadja, hogy létezhetnek transzcendens tudatos és szükségszerű lények, akkor milyen alapon zárja ki a transzcendens természettörvények vagy transzcendens számítógépek létét?  N.G. elköveti azt a hibát, hogy nem gondolja át, hogy a természettörvények bár matematikai nyelven kerülnek megfogalmazásra, attól még az ontológiai státuszuk más, mint a matematikai objektumoké. A természettörvények nem matematikai objektumok, de nem is tudatos lények, hanem univerzálék. N.G. feltehetően nem tagadja az univerzálék létét, így a természettörvények létét sem. Éppen ezért gondolnia kellett volna erre a lehetőségre.  Miért kéne a világ keletkezéséhez szándékot, akaratot, azaz antropomorf fogalmakat föltételezni? (Ha a világ keletkezését teremtésnek nevezzük, akkor becsempésszük azt a fogalmat, aminek a létezést igazolni kéne.) Egy csirából is kinő a növény, pedig nincsen tudata, akarata. Miért ne lehetne a világ oka, egy transzcendens csira vagy egy szuper természettörvény? Meglehet, hogy Isten nem más, mint a keresett egyesített fizikai elmélet igazságalkotója.

Érdemes egy rövid kitérőt tennünk az akarat fogalmával kapcsolatban. Mindenki érti, ha valaki azt mondja, meg akarok tanulni sakkozni, vagy meg akarok tanulni úszni. Ez minden esetben valami olyat jelent, hogy az illető elméjében van egy elképzelés, egy vágy, amit az illető szeretné, ha valósággá válna. Most még nem tudok úszni, de úszóleckéket veszek, sokat gyakorolok, és akkor a jövő nyáron úszni fogok a Balatonban. Ha akarok valamit, akkor most van valaminek egy állapota amivel elégedetlen vagyok, szeretném hogy változzon meg A állapotból B-be. A lényeg itten az, hogy akarni, csak időben lehet, az akarás a jövőre vonatkozik. Mindebből az következik, hogy ha vannak valamiféle transzcendens lények vagy dolgok téren és időn kívül, akkor azoknak nem lehet akarata. Tehát N.G. elképzelése egy akaratlagos transzcendens lényről ellenmondásos.

Emelkedjünk fölül mindezeken a nehézségeken. Fogadjuk el, hogy létezik (van) valami vagy valaki, aki a világ keletkezésének oka és egyben magyarázata, ezt neveztük ’filozófiai isten’-nek. Még azt is tegyük föl, hogy egyetlen ilyen létező van. A zavarba ejtő kérdés a következő: honnan tudjuk, hogy a filozófiai isten azonos valamelyik vallás istenével, és miért pont annak a vallásnak az istenével azonos, amiben mi hiszünk? Azaz tömören fogalmazva a kérdést vajon Istenf = Istenv?

Erre nincsen válasz, és ez a bökkenő. Ezért hiába igazolja a teológus a filozófiai isten létét, azzal egyáltalán nem igazolja vallása igazságát. A helyzet még ennél is rosszabb. Ha létezik a filozófusok istene, és csak egyetlen isten van, és a kettő nem azonos, akkor a vallások istene nem létezik.

A részletesebb szöveg azoknak, akiket komolyan érdekel a kérdés innen tölthető le:

http://ferenc.andrasek.hu/blog/pdf/kalv-apol.pdf    

http://ferenc.andrasek.hu/blog/doc/kalv-apol.docx

***

Az eddigi viták:

Orosz László (fizikus) – Nagy Gergely (teológus);

Szalai Miklós (filozófus) – Nagy Gergely (teológus);

Boldogkői Zsolt (molekuláris biológus) – Nagy Gergely (teológus);

Ezek megtekinthetők a neten: https://www.youtube.com/kalvinistaapologetika

A honlap: http://kalvinistaapologetika.hu/

Szalai Miklós témába vágó könyvet is írt:  Szalai Miklós: Létezik-e Isten? - Ateista érvek a mai angolszász filozófiában, L’Harmattan kiadó, Bp.

Ajánlott videó: Fermilab, https://youtu.be/dr6nNvw55C4

"It's not a sin to not know something. It's only a sin to think you do when you clearly don't" - Dr. Don Lincoln

[i]Weöres Sándor hozzászólása a problémához:

Ha a világ rigó lenne,
Kötényemben ő fütyülne,
Éjjel-nappal szépen szólna,
Ha a világ rigó volna.

De ha a világ rigó lenne,
Kötényembe nem is férne,
Kötényem is honnan volna,
Ha egész világ rigó volna.
maria-jelenes.jpg

András Tibor: Mária jelenés (1993)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://filozofiaiszeljegyzetek.blog.hu/api/trackback/id/tr5615669640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2020.05.13. 11:32:13

"Vajon a mi mostani kérdésünk, amit igazolni vagy cáfolni kívánunk, hogy létezik-e Isten, kellően világos kérdés, olyan, amelyről lehet értelmes vitát folytatni? Egyáltalán nem. Csak két szó nem világos benne, a ’létezik’ és az ’Isten’ ..."

Ez a blogbejegyzés lényege és persze ezt is meg lehet ám fejteni és meg is van fejtve. Persze nem metafizikai síkon, hanem a tudományos módszertan keretein belül.

Tudományon átszűrt “Isten"
vilagnezet.blog.hu/2019/12/24/tudomanyon_atszurt_isten

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2020.05.13. 12:26:35

Beraktam a blogot a kedvenceim közé, az egyik közösségi oldalamra is feltettem és ajánlanék az előbbinél egy lényegesen rövidebb írásom a témában.

Isten létezésének bizonyítékai?
vilagnezet.blog.hu/2020/01/19/isten_letezesenek_bizonyitekai

quodlibet 2020.05.13. 12:32:57

@vilagnezet.blog.hu: köszi, elolvasom, és majd a blogodon reagálok. üdv.

népszopás 2020.05.16. 17:44:24

valami baj lehet a bejegyzéssel (avagy írójával), mert - kivételesen - értem :) - v. legalábbis azt hiszem

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2020.06.07. 11:40:29

Kalám kozmológiai istenérv bukása

Az ok "Istenre" nem lehet más, mint a Mindenek Előtt Lévő Határtalan Karakutty, tehát "Isten" teremtője.

erkolcstan.blog.hu/2020/06/07/kalam_kozmologiai_istenerv_bukasa

quodlibet 2020.06.12. 13:56:48

Majd írok a logikai (ontológiai) istenérvekről is, ezek egyikével foglalkozott mostanában a portál.

quodlibet 2020.07.02. 16:47:32

Miközben átírtam a szöveget Latex formátumba, néhány dolgot kijavítottam illetve kiegészítettem a letölthető verzióban.