Filozófiai Széljegyzetek

analitikus filozófiai elmélkedések

Minden van?

2016. január 14. 20:17 - quodlibet

3.

Nem tudom valakinek szöget ütött-e a fejébe Quine híres írása kezdeti felütése. A kérdésre, hogy mi létezik ezt válaszolja: minden. Zavarba ejtő válasz ez, talán Quine maga is egyfajta iróniával értette, nem tudom. Azért zavarba ejtő mert kétértelmű. Ha vaskalapos logikusként olvasom, és úgy értem, hogy az elsőrendű logika egy adott szemantikai interpretációjában létezni annyi, mint a tárgyalási univerzumot jelentő halmaz egy elemének lenni, akkor Quine állítása csaknem trivialitás. Azoknak nem az, akik nem értették meg logikai tanulmányaik során, hogy a változók értékei nem nevek, hanem azok a dolgok, amiknek lehetnek neveik, bár nem szükségszerűen van a tárgyalási univerzum minden elemének neve. Quine gondolata tömören kifejezhető úgy is, hogy bármilyen nem üres tárgyalási univerzumon a klasszikus logika axiómája, hogy minden dolog azonos önmagával, azaz formulával kifejezve: ∀x. x=x. Igen, ez az axióma – mint igazság – más szóval azt mondja, hogy minden van. Ez azonban csak az egyik értelmezés.

Az a gondolat, hogy minden van, nem csak igazságként, hanem hamisságként, mégpedig nyilvánvaló abszurditásként is értelmezhető, és ez utóbbi értelmezés tűnik természetesnek, nem pedig a formális logikai okoskodás. Ebben a második értelemben nem a dolgokról, hanem a nyelv alkotórészeiről beszélünk, pl. nevekről. Ebben az értelemben a „minden van” azt jelenti, hogy létezik Atlantisz, létezik a Loch Ness-i szörny, létezik az egyszarvú, az aranyhegy, de még a fél szarvú is létezik, minden létezik amire referáló kifejezés utal. Tehát ha minden létezik, akkor a jelenlegi francia király is létezik. Persze tovább is lehet vinni ezt az értelmezést, egészen az abszurdumig, miszerint létezik a sehol sincs királyfi, vagy egyszerre létezik két egymásnak ellentmondó monoteista vallás istene. Azt hiszem, hogy bizonyos metafizikai igazságként Quine-val szemben épp az kell legyen a filozófiai-ontológia kiinduló állítása, hogy nem igaz, hogy minden létezik, a szónak abban az értelmében, hogy nem igaz, hogy minden referáló nyelvi kifejezésnek van referenciája.

Itt azonban célszerű pillanatra megállni, és megismételni Quine fontos intését példákkal illusztrálva. Ha Isten létéről vitatkozunk, akkor nem arról vitatkozunk, hogy van-e valakinek Isten fogalma, szerepel-e Isten valamelyik vallásban és milyen jellemzőkkel szerepel. Nem, az Isten létről való vita nem egy fogalom létezését firtatja, hanem valamilyen egyedi dologét, ami nyelven kívüli léttel bír, és befolyással van a fizikai tárgyak és személyek összességére. Vagy egy másik példa. Ha arról vitatkozunk, hogy létezik-e Loch Ness-i szörny, akkor egyáltalán nem arról beszélünk, hogy a Loch Ness-i szörny fogalma, legendája létezik-e, hanem egy állítólagos élőlényről. Viszont ez alapján kétféle úton is elindulhatunk a Loch Ness-i szörny létezését tagadva. Vezessük be az alábbi jelölést:

a:= Loch Ness-i szörny

  1. Ha az a véleményünk, hogy a Loch Ness-i szörny nem létezik, akkor „a” nem vezethető be a formális logika nyelvébe mint individuum név, mivel azon a nyelven minden névnek kell legyen jelölete (referenciája). Viszont bevezethetünk egy predikátumot, ami csak egyetlen dologra volna igaz, ha igaz volna valamire, éspedig a Loch Ness-i szörnyre. Legyen ez a predikátum a logika formális nyelvén az „L”. Ekkor tehát kikötjük, hogy csak egyetlen dolog lehet a Loch Ness-i szörny:

1.1. ∀x∀y ((Lx & Ly) → x=y)

Ekkor ama tény, hogy a Loch Ness-i szörny nem létezik úgy fejezhető ki egyszerűen, hogy:

~∃x Lx

1.2 Természetesen metanyelven is kifejezhető a szörny nem léte olyan módon, hogy a „Loch Ness-i szörny” név nem jelöl semmit a való világban. És ez rögtön egy modális értelmezést is lehetővé tesz, ahol az aktuális világban nincs Loch Ness-i szörny, de annak egy alternatívájában van.

2.1. Másképp is gondolkozhatunk. Azt, hogy a Loch Ness-i szörny nem létezik úgy is mondhatjuk, hogy nincs olyan élőlény, ami a Loch Ness-i szörny volna:

~∃x (Lx & x – élőlény)

Ez az értelmezés nem zárja ki, hogy a Loch Ness-i szörny predikátum igaz valamire, csak azt, hogy amire igaz, az élőlény. De mi lehet még ennek a predikátumnak a terjedelmében? Semmiképp nem lehet a szörny fogalma vagy legendája, hiszen azok másfajta létezők. A szörny fogalma élőlényre utal, tehát mégsem tartozhat más a fogalom terjedelmébe, mint valamilyen élőlény. És épp ez a probléma egy másik megformulázásával az iménti gondolatnak:

2.2. Nincs olyan élőlény ami azonos volna a Loch Ness-i szörnnyel:

~∃x (x=a & x – élőlény)

Sajnos 2.2. a látszat ellenére nem jó megoldás. Ezzel az a probléma, hogy az „a” individuum névnek kell legyen jelölete, máskülönben nem lehet része a klasszikus logika formális nyelvének. Igen, de mi lehet az? Tegyük föl, hogy a tárgyalási univerzum kiegészül a nem létező kitalált vagy mesebeli állatok tartományával. Ekkor talán „a” jelölete lehet a nem létező, hanem csak kitalált Loch Ness-i szörny. Különös egy felfogás ez, mert összekeveri a nem létezőt a létezővel. A logika nem dönt a létezésről, kivéve azt, hogy ellentmondásos dolgok nem léteznek, de egy névnek, ha valós dolgot kíván megnevezni nem lehet a referenciája mesebeli dolog. A Pegazus vagy a Kerberosz vidáman eleme lehet a tárgyalási univerzum halmazának mint mesebeli lény, de nem mint szárnyas ló vagy háromfejű kutya. Ezzel foglalkozom részletesebben a következő részben.

6 komment
Címkék: Quine Létezés

A bejegyzés trackback címe:

https://filozofiaiszeljegyzetek.blog.hu/api/trackback/id/tr748272858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.01.17. 22:06:34

1) Szerintem ezt ne nevezd metafizikának, mert nem az!

2) Quine álláspontja nem meglepő, hiszen ő az analitikus-szintetikus distinkciót is tagadta.

3) Carnap definíciója a létezőre szintén hasonló: létezők, azok a tárgyalási univerzum (keretrendszer) enitásai. Csak ugye Carnapnál ezeknek a létezőknek a létezése, mint internális állítás szintetikus kell, hogy legyen, a keretrendszer meg nem lehet akármi, hanem van egy olyan keretrendszer (elmélet), amely az elfogadott elmélet, és azért fogadták el, mert empirikusan a legjobban igazolt, leginkább gyümölcsöző elmélet.

Tehát nem minden létezik, hanem csak az elfogadott elmélet entitásai léteznek. A loch nessi szörny meg nem része az elfogadott elméletnek, ezért nem létezik. Egyszerűbben szólva: létezése nem igazolt.

Nem olyan bonyolult ez.

tu-dresden.de/die_tu_dresden/fakultaeten/philosophische_fakultaet/iph/thph/braeuer/lehre/metameta/Carnap%20-%20EmpiricismSemanticsOntology.pdf

quodlibet 2016.01.17. 22:32:58

@Brendel Mátyás: nagyon koszi, pár dolgot előre elmondtál, de azért én a magam lassú módján ezekre újra kitérek. Nekem bonyolult. Tudom, hogy jól ismered Carnapot, így ha majd Amie L. Thomasson könyve kapcsán ezt futólag érintem, akkor jó lenne, ha hozzászólnál. Sok mindent nem értek abban ahogy Thomasson a saját álláspontját bemutatja, nem teljesen értem a Quine-val való szembeállítást sem, ami a könyv központi gondolata, kiinduló pontja. Erről is érdekelne a véleményed. üdv.

quodlibet 2016.01.22. 15:58:44

Közben rájöttem, hogy 2.2. formula nem képes kifejezni a szörny nem létezését, ezért hibás - és ez egy súlyos hiba - amit kijavítottam.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.01.25. 20:58:49

@quodlibet: A Carnap-Quine szembenállításban az analitikus-szintetikus distinkció vitáját szokták központba rakni. Szerintem ez egy olyan megkülönböztetés, amely nem technikai szinten elég egyértelmű, és világos, de ha mélyen belemeygyünk, akkor olyan bonyolult, hogy én azt már végig sem követtem. Szerintem Carnapnak igaza van, de én nem tudnám az egészet technikai szempontból levezetni. Ha jól emlékszem, Steve Awodeynek volt egy konferencia-előadása, ahol megmutatta, hogy végül is Carnapnak volt igaza, lehet az analitikus fogalmát szabatosan, problémamentesen definiálni.

Én egyébként a témát már sajnos nem ismerem olyan jól, sokat felejtettem belőle.

quodlibet 2016.01.26. 10:52:40

@Brendel Mátyás: Köszi, át fogom nézni. A.F.