Amie Lynn Thomasson korai írása az ontológiai kategóriákról
2018. január 08. írta: quodlibet

Amie Lynn Thomasson korai írása az ontológiai kategóriákról

27. Amie L. Thomasson: Ontological Categories and How to Use Them (1997)

Bevezető megjegyzések

Tartalmi ismertetésre törekszem, az eredeti tanulmány gondolatait a saját megjegyzéseimmel kiegészítve mutatom be.[i] Thomassonnak ez a korai (1997), de jelentős írása már nem lelhető fel teljes egészében a neten, de nekem meg van. Fiction and Metaphysics c. könyvében több ponton tovább fejlesztette és részletesebb argumentációval látta el koncepcióját. Amie L. Thomasson az egyik legjelentősebb ontológiával-metafizikával foglalkozó filozófusa korunknak, ő írta pl. a „Categories” és a „Roman Ingarden” szócikkét a Stanford Encyclopedia of Philosophy-nak.

[1] Van-e, mi az, milyen az?

Számtalan különböző dologról beszélünk és gondolkodunk. Számok és labdajátékok, egyetemek és elektronok, törvények és legendák, a pénz és csataterek, mind-mind mindennapi létünk megszokott részét képezik, melyek fogalmai között otthonosan mozgunk, könnyen eligazodunk. De miközben gondolkozunk és beszélünk a dolgok olyan zavarba ejtő sokféleségével szembesülünk, hogy felmerül a kérdés, mit tud az ontológia egyáltalán ezzel kezdeni? Ockham elvét követve, fontos, szokásos megközelítése a problémának az, hogy megnézzük, hogy a takarékosság jegyében mennyit lehet kihagyni, hogy csak a valóban szükséges fajta létezőkkel foglalkozzunk. Nyilvánvaló, hogy minden fajtából elegendő néhány minta. De a takarékossági szempont önmagában nem elegendő a kiválasztáshoz. Az filozófiai ontológia kidolgozása közben válaszolnunk kell arra a kérdésre is, hogy az egyes kategóriák közül melyek üresek és melyek nem, azaz milyen fajta létezők létében hiszünk. És a létezők fajták szerinti osztályozása nem korlátozódhat csupán a köznapi gondolkozás kategóriáira, mint amilyenek a káposzták, konyhaeszközök, ifjúsági csoportok vagy  garázsvásárok. A létezők fajtáiból is túl sok fajta van, ha azokat egyenként akarjuk számba venni. Ha ilyen módon járunk el, nem remélhetünk átfogó, mindenre kiterjedő megnyugtató eredményt, nem kapunk egy mindenre kiterjedő, ellentmondásmentes, jól használható fogalom rendszert arról, ami van.

Megjegyzés: ha mese alakoknak, vallások csodáinak az adatbázisát, vagy egyszerűen ókori városok egy nagy listáját kívánjuk elkészíteni, akkor speciális szakontológiát fejlesztünk ki. Ezekben az ontológiákban nem kell döntenünk a létezésről. Teljesen mindegy, hogy valaki hisz-e a csodákban, a mese alakokban vagy nem hisz, azoknak helyen van az ontológiában. Mindegy, hogy egy ókori város ténylegesen létezett-e, vagy csak a róla szóló mendemondák, az ontológiában mindenképpen szerepelnie kell, legfeljebb a státusza lesz más. Hasonlóképpen a vallások csodáinak adatbázisa akkor is hasznos és használható, ha csodák nem léteznek. Mondok egy gyakorlati példát is. A cipők szakontológiáját fejlesztjük ki egy WEB áruház részére. A cipők olyan jegyeit használjuk, mint méret, típus, fazon, anyagminőség, szín, extrák. A cipők kategóriái között lehetnek olyanok is, amelyek üresek, mert még nem, vagy éppen nem kaphatóak, de később lehetséges, hogy kaphatóak lesznek. Ezért a lehetséges cipők kategóriáit is szerepeltetnünk kell a választékban, illetve a mögötte meghúzódó cipő-ontológiában.

[2] Kategória rendszeren vagy intuíción alapuló ontológia?

Az ontológia egyedi példányokon alapuló, felsorolás szerű megközelítése nemcsak túlságosan időigényes, hanem veszélyes is. Ellentmondásra vezethet egyszerűen tagadni egy lehetséges entitást, miközben elismerünk valamit, de annak a létét megtagadjuk, amin az alapul. Önkényességet és félrevezető egyszerűséget jelent az is, ha lényegileg nem különböző dolgok közül az egyik létét elfogadjuk, a másikét viszont elutasítjuk. Nyilván nem jelentene valódi egyszerűsítést, ha tagadnánk a kosárlabda létét az ontológiánkban, miközben a labdajátékokat elfogadjuk, mivel ezek jellemzői között számos átfedés van.

[3] A kategóriák kiválasztása

Az ontológia számára nélkülözhetetlen kategóriákat olyan kritériumok alapján kell kiválasztani, melyek lehetővé teszik a legkülönbözőbb metafizikai álláspontok megfogalmazását, különféle alternatívák bemutatását arról, hogy mely kategóriák üresek és melyek nem. Mindezt egységes elvek alapján kell fölépíteni nem pedig egyoldalú, korlátolt szemléleten alapuló intuíciók alapján. Ne küszöböljünk ki előre egyes kategóriákat azon az alapon, hogy előre eldöntjük, hogy a kategória üres-e vagy sem. A kategóriák rendszere olyan eszközt ad a kezünkbe, amely alapján különböző ontológiai felfogásokat rajzolhatunk meg annak meghatározásával, hogy mely kategóriák üresek és melyek nem, lehetővé téve, hogy megalapozott, biztos alapelveken alakuló és nem pedig elfogultságokon alapuló ontológiai döntéseket hozzunk. Ha kategóriáink a különböző kategóriákba tartozó dolgok közötti kapcsolatokat tükrözik, elkerülhetjük az önkényességet, az inkonzisztenciát és a látszólagos takarékosságot a döntéseinkben, azzal kapcsolatban, hogy mely entitások létezését fogadjuk el. Jelen tanulmány célja az ontológia kategorikus megközelítésének megalapozása, és előnyeinek fölvázolása a kategória elem-példányok csokorba gyűjtésén alapuló megközelítéssel szemben.

1. Ontológiai kategóriák

[4] A létezők létének függősége

Az ontológiai kategóriák rendszerének természetesnek kell lennie, hogy bárki megtalálja az alapvető megkülönböztetéseket és ennek megfelelő kategóriákat; releváns, kellően átfogó kritériumok szükségesek a dolgok elfogadására vagy elutasítására; olyan teljesen átfogó rendszer, amelyik ugyanakkor nem vezet hamis alternatívákhoz. Felvázolhatunk egy releváns, mindenre kiterjedő rendszert azon megkülönböztetés alapján, hogy valami függ-e tér-időbeli dolgoktól, vagy intencionális (elme) állapotoktól. (Későbbi könyvében intencionális állapotok helyett mentális állapotokról beszél, mivel az utóbbi szélesebb terjedelmű fogalom.) Ehhez szükségünk van a „függőség/függés” fogalmának egy világos meghatározására, és két további fogalomra:

(1) valóságosnak lenni, ahol x valóságos, amennyiben van tér-időbeli helye; és

(2) intencionális állapotnak lenni, x intencionális állapot, ha belső képessége van arra, hogy valami önmagán kívül lévő dolgot reprezentáljon.[ii]

A kategóriákat (pontosabban azok elemeit) azon az alapon különböztetjük meg, ahogyan valós és/vagy intencionális létezőktől függ a létük.

Megjegyzés: Thomasson könyvében az ilyen kategória rendszereket „egzisztenciális kategória rendszer”-nek nevezi szemben a hagyományosabb „formális kategória” rendszerekkel. Utóbbiak közé tartoznak a nyelvi-logikai grammatikai kategóriákon alapuló rendszerek, melyekre korábbi írásomban mutattam példát, de ezek közé tartozik a Tőzsér metafizika könyvében alkalmazott rendszer is. Thomasson a fikciókról írt könyve jegyzetében megemlíti, hogy ez a szemléletmód Ingardentől eredeteztethető, aki Husserl nyomán használta az egzisztenciális, formális és materiális ontológiák fogalmi megkülönböztetéseit.

[5] A függőség fogalma és fajtái

A függőség (dependence) fogalmának fontosabb fajtái természetes nyelven az alábbiak szerint vázolhatóak föl:

  1. Függőség: Szükségszerűen igaz, hogy ha a létezik, akkor b is létezik. (Az eredeti szövegben itten egy elírás van.)
  2. Történeti függőség: Szükségszerűen igaz, hogy ha valamely t időpontban a létezik, akkor b is létezik, vagy létezett valamilyen korábbi időpontban.
  3. Állandó függőség: Szükségszerűen igaz, ha valamely t időpontban a létezik, akkor b is létezik t időpontban.

Mindezeknek a függőségeknek két változata van:

Merev függőség, egy függőség valamilyen egyedi meghatározott létezőtől.

Általános függőség, egy függőség valamitől, vagy valamilyen sajátos fajtától.

[6] A függőség kapcsolatai

A szoros kapcsolat a függőségi reláció meghatározásai között összefoglalható néhány feltevésben, melyeknek fontos következményei vannak az ontológiai kategóriák létezése szempontjából, illetve, hogy mely ontológia felfogások konzisztensek és melyek nem. Ezek lényege a következő:

  1. Az állandó függőség magába foglalja a történeti függőséget;
  2. A történeti függőség magába foglalja a függőséget.

Ésszerű feltételezni, hogy ha valami intencionális entitás (mentális állapot), akkor szükségszerűen az, és ha valami reális létező, akkor szükségszerűen reális létező. Ezek felhasználásával két további feltételezéssel élhetünk:

  1. Ha egy a entitás mereven, történetileg vagy állandóan függ b entitástól, és b valós dolog, akkor a általánosan, történetileg vagy állandóan függ valamitől, ami valós létező.
  2. Ha egy a entitás mereven, történetileg vagy állandóan függ b entitástól, és b egy intencionális entitás (mentális állapot), akkor a általánosan, történetileg vagy állandóan függ valamitől, ami szintén intencionális entitás.

A fenti fogalom meghatározások és kikötések birtokában most már képesek vagyunk fölvázolni egy mindenre kiterjedő, olyan kategória rendszert, amelyik részletesen ábrázolja az entitások valós dolgoktól vagy mentális állapotoktól való függését. Az összefüggéseket az alábbi két táblázattal ábrázoltuk. A jelölések a következők:

RD = Merev függőség (rigid dependence)

RHD = Merev történeti függőség (rigid historical dependence)

RCD = Merev állandó függőség (rigid constant dependence)

GD = Általános függőség (generic dependence)

GHD = Általános történeti függőség

GCD = Általános állandó függőség

~RD = Nem merev függőség

~GD = Nem általános függőség

Valós létezők egymástól való függése

 

GD

 

GHD

 

GCD

 

 

~GD

RD

RHD

RCD

 

0

0

 0

 

 

 

 0

 0

 

 

 

 

 

 0

~RD

 

 

 

 

 

Intencionális entitások egymástól való függése

 

GD

 

GHD

 

GCD

 

 

~GD

RD

RHD

RCD

 

 0

0

 

 

 

0

0

 

 

 

 

 

0

 ~RD

 

 

 

 

 

[7] Kétdimenziós kategória rendszer

A címkéket értelemszerűen föntről lefele, és balról jobbra olvassuk. Így például az első oszlopban minden általánosan és állandóan függ valamitől, az első két oszlopban minden általánosan és történetileg függ valamitől, és így tovább. Ne feledjünk, hogy minden, ami állandóan függ, az történetileg is függő, és minden, ami történetileg függő, az függő. Hat kategória üres, azaz lehetetlen, amit ’0’-val jelöltem: semmi sem lehet mereven állandóan függő, anélkül, hogy általánosan állandóan függő legyen, és nem lehet valami, mereven történelmileg függő, anélkül, hogy általánosan történelmileg függő legyen, és végül nincs semmi mereven függő, ami nem általánosan függő is. Így végül tíz kategória doboz – halmaz –­ maradt, melyek vagy üresek, vagy sem, filozófiai álláspontunktól és a valóság tényeitől függően. Két táblázat ábrázolja az intencionális entitások és a tér-időbeli létezők függési viszonyait. Mindkettő két dimenziós rendszer – eltérően a szokásos egydimenziós kategória rendszerektől.

Megjegyzés: Thomasson úgy képzeli, hogy ez a két táblázat nem független egymástól, hanem valójában egyetlen négydimenziós rendszerrel van dolgunk. Nem világos azonban, hogy miképpen érti ezt a négydimenziós rendszert, amelyik logikai szempontból egy négyargumentumú relációnak felel meg.  Mik szerepelnek a négydimenziós térben elhelyezett rendszer egyes metszéspontjaiban? A két táblázat kétdimenziós metszéspontjaira – a dobozok lehetséges tartalmaira – találunk példákat az írásaiban, de mindez négy dimenzióra kiterjesztve homályos, érthetetlen. Érdemes megemlíteni egy a kategória rendszerén kívüli vonatkozást: a teret és az időt. A kategóriáknak az a gazdagsága, ami a filozófiai kérdéseket fölveti és ami Thomasson szeme előtt lebeg, az emberi civilizáció sokszínű világának a nézőpontja. Mi változna, ha térben vagy időben messze eltávolodnánk a földi világtól? Az emberi szemlélettel felfoghatatlan méretű univerzum nagyrészt üres, a vákuum alig tartalmaz valamit, mindössze sugárzásokat, tereket, elszórtan elemi részeket, esetleg atomokat, molekulákat. Az egymástól nagy távolságra elhelyezkedő égitestek pedig kétséges, hogy tartalmaznak-e valahol élő anyagot vagy értelmes lényeket. Így az univerzum ontológiailag sivár, majdnem semmi, és a filozófiai ontológiának amennyiben azt keresi, ami a világban alapvető, a végső elemi részeket - alapvető fizikai létezőket - kéne a saját nézőpontjából osztályoznia. Vajon fizikai tárgy-e egy foton, egy elektron vagy egy kvark? Miféle létező a gravitációs tér és micsoda a sötét anyag vagy energia? Melyek azon az alapvető ontológiai kategóriák, melyek nélkülözhetetlenek az atomfizika és az asztrofizika fogalmai filozófiai osztályozása szempontjából?

[8]

Talán nem ez az egyetlen módja egy adekvát ontológiai kategória rendszer fölépítésének, az azonban természetes elvárás, hogy a kategóriák olyan rendszert biztosítsanak, amelyek alapján könnyedén összehasonlíthatjuk a hagyományos ontológiai rendszereket; megtaláljuk a szokásos ontológiai kategóriákat, mint például a valódi és az ideális, az absztrakt és a konkrét, mentális és anyagi. Függetlenül attól, hogy egy entitás tér-időbeli-e vagy sem, és függetlenül attól, hogy függ-e intencionális állapotoktól, gyakran alkalmazunk kritériumokat entitások léte elfogadására vagy elutasítására, és ezek a kritériumok az alapjai a kategória rendszer megrajzolásának. Megj.: a szokásos egydimenziós szerkezetű ontológiai kategória rendszerek nem elég finom felbontásúak, ezért - Miközben a matematikai objektumokról és más univerzálékról szóló viták vannak annak a középpontjában, hogy elismerjük-e nem tér-időbeli entitások létezését; azok az entitások, amelyek a társadalmi és kulturális világ építőkövei, elkerülik a figyelmünket, mert vizsgálódásaink fókuszában csak a tőlünk és lelki jelenségeinktől tökéletesen független létezők vagy jelenségek vannak. A definíciók megfogalmazásának most bemutatott módja biztosítja, hogy ezek a kategóriák együttesen kimerítőek legyenek, figyelembe véve az entitások függésének vagy függetlenségének módozatait a rendszer kialakítása során.[iii]

[9]

Azt javasoltam, hogy egy alap-kategória rendszert alkalmazzunk ontológiai döntéseink során, de egy ilyen átfogó és finom-felbontású kategória rendszer számos egyéb előnnyel is bír. Először is egy átfogó sémát biztosít, melynek alapján különböző ontológiai rendszereket hasonlíthatunk össze azon az alapon, hogy mely kategóriákat alkalmaznak vagy hagynak üresen. Másodszor, a kategóriák mindenre kiterjedő rendszere lehetővé teszi számunkra, hogy alternatívákat találjunk olyan megoldhatatlannak tűnő filozófiai kérdésekre, melyeket a megtévesztő, nem adekvát kategória rendszerek okoznak. Látni fogjuk, hogy egy érdekes másodlagos eredménye a megközelítésünknek, hogy a hagyományos ellentétpárok, melyek a dolgok szétválasztására szolgálnak: valós vagy ideális, (tisztán) anyagi vagy szellemi, és (az ’absztrakt’ fogalmának bizonyos értelmében) absztrakt vagy konkrét, valójában két végletet jelentenek, melyek között számos köztes létező, és ennek megfelelő kategória található. Írásom végén kitérek néhány ezzel kapcsolatos alkalmazásra.

*** folytatás a pdf verzióban *** 

A teljes szöveg innen tölthető le:

https://ferenc.andrasek.hu/blog/pdf/ont-cat-how-to-use-them-hun.pdf

Az eredeti szöveg újra gépelve:

https://ferenc.andrasek.hu/pdf/ont-cat-how-to-use-them-en.pdf

[i] (1997) Electronic Journal of Analytic Philosophy 

http://ejap.louisiana.edu/EJAP/1997.spring/thomasson976.html

A könyv, ahol tovább fejlesztette elgondolását: Amie L. Thomasson: Fiction and Metaphysics (1999) Cambridge University Press, New York, különösen a II. és VIII. fejezetek. Egyéb internetes hivatkozások:

https://miami.academia.edu/AmieThomasson

http://thomasson0.wixsite.com/amie-thomasson/publications

https://philpapers.org/rec/THOOCA-3

[ii] The reference to an "intrinsic" representational capacity is important, for it seems that most'plausible candidates for representational systems apart from consciousness itself (including languages and other sign systems, computer systems, and so on) derive their representational capacities from our intentional designations, and so do not have intrinsic, but only so-called "borrowed" or "derived" intentionality. Roman Ingarden discusses borrowed intentionality in (1973: 125-27), and John Searle discusses derived intentionality in (1983: 175-76).

[iii] Although they are exhaustive, that does not ensure that they are maximally fine-grained, and indeed other dimensions of classification could be added, though the relevance of any such dimensions would have to be argued for separately.

A bejegyzés trackback címe:

https://filozofiaiszeljegyzetek.blog.hu/api/trackback/id/tr2113556631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

quodlibet 2018.01.17. 16:22:14

Vajon hova illenek ebben a rendszerben a lyukak és árnyékok?

quodlibet 2023.01.20. 09:44:20

Javítottam a magyar szöveg letölthető verzióján, és kitettem Thomasson (újra begépelt) eredeti írását.
süti beállítások módosítása