Filozófiai Széljegyzetek

analitikus filozófiai elmélkedések

Események –folytatás

2016. június 28. 11:28 - quodlibet

11.

A szokásos analitikus filozófiai felfogásban eseménynek tekintjük a folyamatokat és az egyszerű állapot-idő párokat is. Konkrét példáknál maradva események a hangok, ezen belül a csendülések, pendülések, vagy éppen a szünetek. Események továbbá a rádióhullámok, gravitációs hullámok, dagályok és apályok, villámlások, villanások és elsötétedések, földrengések, napfelkelték és naplementék. Követve Rudolf Carnap intencióit és megkülönböztetve a létezés belső és külső fogalmát, a szaktudományok közül figyelemre méltó a valószínűség számítás esemény és esemény-tér fogalma. Utóbbi nyilvánvalóan kvantifikál a lehetséges események tartománya fölött. A fizika négydimenziós tér keretelmélete is operál az esemény fogalmával. Mindezek alapján levonhatjuk a következtetést: amennyiben naturalista filozófusok vagyunk, a létezés belső értelmében az események létezése kétségtelen, annak tagadása ellentmond a józan észnek – pl. nincsenek hangok – és a szaktudományoknak – pl. nincsen esemény tér.

A létezés külső kérdésének értelmében tagadhatjuk az események létét, miképpen az asztalokét, székekét, almákét és körtékét, sőt talán az egész anyagi világét, mondván, hogy mindaz csak Isten elméjében létezik. Persze fölmerül a kérdés, Isten elméjében miért ne történhetnének események? Gondolkozik-e Isten? Carnap szellemében maga a filozófia sem nélkülözheti a létezés belső értelmében az esemény fogalmát, hiszen az oksági viszonyok értelmezési tartománya az események osztálya. (Szándékosan nem, halmazt írtam, de ebbe most nem megyek bele.) És persze mivel korábban adtam egy definíciót az esemény egy fogalmára, ezzel megadtam az azonosítás kritériumát is, ergo a létezéséről való vita – legalábbis Carnap szellemében – értelmetlen. Csakhogy Carnap egyes helyeken értelmesnek, csak nem jól megfogalmazottnak vagy nehezem megválaszolhatónak tartja a létezés külső kérdéseit, másutt viszont azt sugallja, hogy a létezéssel kapcsolatos viták, melyek a külső kérdésre vonatkoznak, értelmetlenek. Tehát szerinte értelmetlenség azon vitatkozni, hogy léteznek-e számok, tulajdonságok vagy események. De ha következetesek vagyunk, akkor nem mérhetünk a létezés más metafizikai mércéjével, ha almákról és körtékről van szó, mint ha egy alma leeséséről a fáról vagy egy körte éréséről a fán. Vagy minden alapvető ontológiai kategória esetén alkalmazzuk a belső kérdés – külső kérdés distinkciót, vagy az egészet evletjük, és G. E. Moore követőiként lapos struktúrájú, egyszintű ontológiában gondolkozunk. Ennek is számos előnye van. (Ne téveszd össze a több dimenziós ontológiákkal, melyekről később írok.)

Végezetül, a gól is esemény, és nem azonos sem a labdával, sem a focistával, sem a kapuval. Valamiféle időbeli függvénnyel írható le és mozgóképpel ábrázolható:

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://filozofiaiszeljegyzetek.blog.hu/api/trackback/id/tr448851606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.07.02. 14:21:16

1) Carnap a külső kérdéseket praktikus kérdésként mondta értelmesnek. azaz gyümölcsöző-e (fruitful) az a keretrendszer, amelyben felvettük ezeket a dolgokat létezőknek?

2) Azt konkrétan nem tudom, mit mond Carnap az eseményekről. De elég nyilvánvaló, hogy minden keretrendszerben, amit valaha is leírt, és minden értelmes keretrendszerben vannak entitások, ezek azok, amelyek létezhetnek és nem létezhetnek. Az entitásoknak vannak tulajdonságaik. Ezek nem külön létezők, hiszen az entitások tulajdonságai. A labda pirossága nem létezik a labda nélkül. Az események meg többnyire tulajdonságok téridőbeli változásai. Ezek miért lennének létezők, ha már a tulajdonságok sem azok?!

Az események nem léteznek vagy nem léteznek, hanem megtörténnek létező dolgokkal. Persze, a megtörtént események is a valóságban történnek meg, de ezek nem külön létező dolgok.

Teljesen zavaros dolog létező tárgyak attributióumait, illetve ezeknek időbeli változásait is létező dolgoknak felvenni, mert akkor teljesen összezavarodik az egész. Például akkor olyan hülye kérdések merülnek fel, mint, hogy: "piros volt-e a francia forradalom?" ha egyszer létező, és jó nagy, akkor kell, hogy legyen színe, nem?!